Habár a legtöbben nem értékelik, amikor mások bírálják őket, a védikus
szentírások azt mondják, hogy hasznos tolerálni mások bírálatát és
megbocsájtani értük.
A bírálóinknak való megbocsájtást javasolja a Biblia, a Korán és más
vallásos hagyományok is. Mi történik azonban a bírálóval?
Az angol író és filozófus, Aldous Huxley leírta: 15.11
A hatás, ami a rossz dolgokra való állandó és erős koncentrálást követi
mindig végzetes. Akik keresztes hadjáratot indítanak, de nem a bennük rejlő
Istenért, hanem a másokban lévő démonok ellen, sosem járnak sikerrel abban,
hogy jobbá tegyék a világot...
Senki sem tudja a figyelmét a rosszra vagy akár csak a rossz gondolatára
koncentrálni és nem kerülni annak hatása alá. Jobban a démoni ellen lépni
fel mint az isteniért rendkívül veszélyes. Minden keresztes hajlamos
megőrülni. Az a gonoszság kísérti őt, amit az ellenségeinek tulajdonít; az ő
részévé válik. Az alábbiakban olvashatunk néhány verset a védikus
tanításokból erre vonatkozólag:
para-svabhava-karmani yah prasamsati nindati
sa asu bhrasyate svarthad asaty abhinivesatah
Bárki legyen is az, ha mások tulajdonságainak és viselkedésének dicsőítésébe
vagy bírálatába merül, gyorsan el fog térni saját legfőbb érdekétől, mert az
illúzórikus kettőségekbe bonyolódik. (Krishna Uddhavának. Bhag. 11.28.2)
sammanad brahmano nityam udvijeta visad iva
amrtasyeva cakanksed avamanasya sarvada
sukham hy avamatah sete sukham ca pratibudhyate
sukham carati loke 'sminn avamanta vinasyati
Egy bráhmana egész életén át tekintse az anyagi presztízst méregnek, a
gyalázatot pedig nektárnak. Végül ha valaki megtanulja tolerálni a
gyalázatot, fájdalommal teli izgatottsága enyhül és boldogan fog tudni
aludni, boldogan fog ébredni és boldogan fog csinálni mindent. Az a személy,
aki sértegeti, bűne miatt sajnálkozni fog, és boldogsága ebben az életben és
a következőben megsemmisül. (Manu-samhita 2.162-163. Srila Bhaktisiddhanta
Saraswati Thakur idézi a "Brahmana and Vaisnava" c. könyvében.)
akrosaparivadabhyam vihimsanty abudha budhan
vakta papam upadatte ksamamano vimucyate
A tudatlanok meg akarják sebezni a bölcseket a rosszindulatukkal és
befeketetítéssel; ezáltal a bíráló magára veszi a bölcs ember bűneit,
amelyektől a bölcs megszabadul azáltal, hogy megbocsájt a tudatlannak.
(Vidura Dhritarastrának, Mahabharata, udyoga parva 34.74)
akrusyamano nakrosen manyur eva titiksitah
akrostaram nirdahati sukrtam casya vindati
Egy bírált személy ne viszonozza a bírálatot megtorlásként, mert az a
fájdalom, amit a bírálat során érzünk, ha eltűrjük, maga felemészti a
bírálót és cserébe megkapjuk a jó tettei eredményét.
(Dattatreya a Saddhyáknak, Mahabharata, udyoga parva 36.5)
arusyan krusyamanasya sukrtam nama vindati
duskrtam catmano marsi rusyaty evapamarsiti vai
Aki türelmes marad és nem válik dühössé, kétségtelenül megkapja a becsmérlő
jámbor eredményeit. Sőt, bűnei átkerülnek e haragvó személyre.
(Bhishma Yudhisthiranak, Mahabharata santi-parva 115.3)
pratyaksam gunavadi yah paroksam tu vinindakah
sa manavah svaval loke nastalokaparayanah
Az a személy, aki a jelenlétében dicsőít valakit, a háta mögött viszont
kritizál, nem jobb egy kutyánál. A felsőbb bolygókra való emelkedés
lehetőségét teljesen elveszti.
(Bhishma Yudhisthiranak, Mahabharata, santi parva 115.11)
