Az alábbi három lépésből álló meditáció segít abban, hogy még mozgalmas, zaklatott életkörülmények közepette is közvetlen kapcsolatban állhassunk az Úrral és békét és erőt érezzünk. 

Első lépés: Alapozás

Meditáció Sríla Prabhupáda szavain

"Meg kell értenünk, hogy senki sem független, mert minden Krisna szerves része, és minden az Ő legfelsőbb vágya szerint működik és mozdul. Ez a megértés, ez a Krisna-tudat."

(Srímad Bhágavatam 10.13.53, magyarázat)

Második lépés: A meditáció elfogadása

A félelem és zavar forrása az, hogy nem tapasztalunk harmóniát. Amikor zavartak vagyunk, annak az az oka, hogy egy bizonyos helyzetet, helyet vagy dolgot nem tudunk összekapcsolni Krisnával. A helyzet, hely vagy dolog az Úrtól függetlennek vagy különállónak tűnik. Úgy tűnik, hogy kívül esik a természetes, isteni harmónián és értelmetlennek látszik. Ezért nem tudjuk elfogadni. Amikor nem tudunk elfogadni valamit, elveszítjük a lelki egyensúlyunkat és biztonságérzetünket. Eluralkodik felettünk a szenvedés.

Tekints vissza az 1. lépésre és hagyd, hogy annak lelki fénye beragyogja az elsötétült elmédet.

Figyeld, hogyan kezdenek megváltozni a dolgok, először lassan, aztán gyorsan:

Fokozatosan megértem, hogy az adott helyzet, ember, hely vagy dolog pontosan olyan, amilyennek az adott pillanatban lennie kell. Semmi, abszolút semmi nem történik Krisna világában tévedésből. Minden és mindenki egyetlen középpont körül mozdul. És én minden pillanatban a megfelelő helyen vagyok, Isten osztálytermében, s tanulom a leckéimet. Ha nem tudom az életet teljességgel Krisna feltételei szerint fogadni el, nem lehetek boldog.

Ezért hadd ne annyira arra koncentráljak, hogy szerintem mit kellene változtatni a világon, hanem arra, hogy miben kellene változnom nekem, hogyan kellene változtatnom a tudatomon, a hozzáállásomon.

Harmadik lépés: A nyugalom ima

Ó Uram, segíts, hogy bármi is érjen a mai napon, azt békésen el tudjam fogadni!

Segíts, hogy teljesen meg tudjak hódolni a szent vágyadnak!

Vezess és segíts minden pillanatban a nap folyamán!

Ha szeretnéd, hogy változzak valamiben,

kérlek, add meg a látást, hogy felismerjem azt,

és a belső erőt, hogy tudjak változtatni.

Bármilyen hírt is kapjak,

tanítsd meg azt a Te üzenetedként látni, még akkor is,

ha jelentése rejtélyesnek tűnik.

És ha az életem hatalmas hullámai elárasztanak és

az érzelmeim és a gondolataim zaklatottá válnak,

kérlek, vezess vissza a mindent átható jelenléted

és jóakaratod elfogadásához és az abban való hithez.

Hadd emlékezzek ma a szeretetre, a szolgálatra, a türelemre, a megbocsátásra,

és hadd legyek szammata- összhangban Veled -ezáltal, hogy

beleegyezek minden elrendezésedbe és vágyadba.

Utószó: Ezt a szammata meditációt a Srímad -Bhágavatam egyik verse és magyarázata ihlette (4.1.22), mely Dhurva hercegről szól, aki mindig az Úr Krisna lótuszlábára gondolt. Sríla Prabhupáda: "A Vaikuntha- világban az élőlények mind harmóniában élnek a Legfelsőbb Istenséggel, mert sohasem tagadják meg utasításait. Itt az anyagi világban azonban nem szammmaták, egyetértőek, hanem mindig aszammaták, azaz ellenkeznek. Ebben az emberi létformában lehetőséget kapunk, hogy megtanuljuk, hogyan engedelmeskedjünk a Legfelsőbb Úr rendelkezéseinek."

Forrás: H. H. Sacinandana Szwami