Kérdés: Mivel lehet télen tüzelni?
Válasz: Az idén majdnem teljesen kitisztítottuk az öreg fáktól ezt az erdõt, vagy azoktól, amik túl közel voltak. Azelõtt mindig vásároltunk; ezt mindig lehet, de nem jó dolog. Itt nyilvánvaló, hogy nincs túl sok fa. Vannak erdõk a közelben, amiket meg lehetne venni, de más technológiákat keresünk. Fõleg Angliából hoztam információt. Ágak, szalma, kukoricaszár, amiket fel lehet vágni egyszerű gépekkel, ebbõl pedig téglákat lehet készíteni tüzelõnek. Van egy gáz, ami minden trágyából jön: tehén-, ló- és emberi trágyából. Kínában majdnem mindegyik falu így működik. Kell valaki, aki tud erõt és energiát fektetni ebbe a technológiába. Most azért nem vagyunk ideális helyzetben, mert lehet, hogy kell fát venni, de ha jön valaki, aki ezeket a problámákat meg akarja oldani, akkor annyiféle megoldás adódik. Mayapurában is van biogáz, a murtiknak és más helyeken is ezzel fõznek -áés ez még csak a tehéntrágya. Ezt Srila Prabhupada nagyon hangsúlyozta. Elég egyszerű s nagyon jó fűtési módszer. Vannak egész faluk Indiában, ahol még az utcai lámpák is attól égnek.
Kérdés: Mikor kezdenek el épülni a gírhasztha-házak?
Válasz: Tegnapelõtt engedélyezték Madhavi tervét: s csak egy nap alatt történt - máskor egy hónapig tart - bevitte, lepecsételték, odaadták. Most bent van a Mahadzsané és azt hiszem, a Zsuzsáé is. Arra vártunk, hogy végre meglegyen a terv, s azt hiszem, most hat vagy hét ház kezd épülni. Van, amelyiknek ki van jelölve, hogy hol lesz, van, amelyiknek ki van ásva az alapja, s most csak azt várjuk, hogy az önkormányzat megadja az engedélyt, - ami ezen a héten mindegyiknek meglesz - s akkor elkezdjük. Szereztünk tapasztalatokat az építkezésrõl. Látjátok a brahmacsárí-ásramát. Május elején kezdtük el, kicsit lassan ment, mert várni kellett a pénzre. De most lehetne benne lakni. Tehát ez két és fél hónap. Ha megvan a laksmí, akkor elég gyorsan fel tudjuk építeni: két-három hónap alatt könnyen fel lehet építeni egy házat. A vázat felhúzni legkésõbb október-novemberben is lehet, aztán már csak bent lehet dolgozni, kint nem.
Kérdés: Itt más a hangulat, mint egy prédikáló-központban. Megtalálhatja-e a helyét itt az, aki prédikálni szeretne?
Válasz: Az idegenforgalom - ezt a szót használjuk, de valójában az a cél, hogy eljöjjenek ide az emberek s fizessenek érte - ugyanúgy prédikálás, mint a templomban a vasárnapi program. De itt minden nap van program, s nem ingyen, hanem fizetnek érte. Ebben mindenki részt vehet. Itt más módszerek vannak: a művészek például különbözõ domborműveket szép szobrokat készítenek Krisnáról és a kedvteléseirõl, amiket majd kiteszünk. Múzeumot is szeretnénk építeni, van egy étterem... Ezek mind nagyon jó lehetõségek a prédikálásra, s végülis Krisna-völgynek az is része, hogy tudjunk prédikálni. Nem hiszem, hogy ez lenne a célja. A célja az, hogy megmutassuk, hogyan tudnak a bhakták élni. Egy városi templomnak csak a prédikálás a célja, de itt az az igazi prédikálás, hogy meg tudjuk mutatni, hogyan élünk. Mikor a városban prédikálunk, akkor elmondjuk, hogy milyen jó a Krisna-tudat - ez a prédikálás. S aztán Ráma-vidzsaja minden hétvégén hoz vendégeket. Úgy beszéltük meg, hogy Budapest minden héten egy teljes nagy buszt fog hozni. Lilávatára megszervezi, hogy egy teljes busz jöjjön ide a Náma-Hatta tagokkal vagy a kongregációs tagokkal. Minden központból lehetne szervezni, fõleg amelyek nincsenek messze, meg Szolnokról is... Mert egy dolog ellátogatni egy templomba: ha valakinek szerencséje van, akkor van murti, de azon kívül, hogy leülnek és részt vesznek a programon, nincs semmi más látnivaló, nem lehet mást tapasztalni. Nincs miben részt venni, nem lehet ott lakni, itt viszont annyiféle dolog van. Tehát ez nagyon erõsíti a prédikálást mindegyik városban, igazi súlyt ad neki, csak bátorítani tudjuk a bhaktákat, hogy ebben is vegyenek részt. Szóval itt jó lehetõségek vannak. Azt is lehet, hogy itt lakik valaki, s annyi város van itt a környéken - például Kaposvár is - ahol két évig nem volt Náma-Hatta, senki nem prédikált ott: most megpróbálhatjuk megalapozni. Annyi város és falu van itt, ahol a bhakták tarthatnak programokat, prédikálhatnak. Még az is lehetséges, hogy itt laknak a bhakták, felmennek Budapestre prédikálni hétfõtõl péntekig, hétvégére pedig visszajönnek. Magyarországon biztosan sok ember él így. Az sem lehetetlen, hogy valaki korán reggel elmegy Budapestre, este pedig visszajön. Ott van egy étterem vagy valami nagy prédikálás, amit csinál, viszont a családja és minden más pedig itt van.
Kérdés: Minimum mennyi laksmi szükséges egy ház felépítéséhez?
Válasz: Ez azon múlik, hogy milyen szép, nagy és kényelmes. (Madhukara prabhu házára mutat.) Ez a minimum. Ez mennyi volt Madhukara? Ötszázezer forint. Van két szoba és sok méh. Lehet nagyon-nagyon olcsó és lehet nem annyira olcsón. Most van egy építési stílusunk, ami azt jelenti, hogy ha a szerkezet fent van, az húszezer forint négyzetméterenként. Aztán hogyan fejezed be belül, milyen csempét raksz fel, mi van a padlón, hogy van festve, vakolva a fal, milyen kályha van ott - az változó lehet. De ha mondjuk akar valaki egy befejezett ötven négyzetméteres házat építeni, az azt hiszem, másfélmillió forint. Próbálunk majd más stílusban építeni, fogunk kísérletezni a vályogtéglával is. Majd meglátjuk, akkor tudjuk megmondani, amikor felépítjük. Errõl az egy stílusról tudunk most, ami a döngölt földbõl és téglákból áll. Más módszer is van, de nincs tapasztalatunk róla. Nekem az a tapasztalatom, hogy akár mennyire tervezel, ha nem ismered a módszert, akkor mindig többe kerül. Ennek a stílusnak az árát már elég jól ismerjük. Ez egy kavics- cement alap, azon vannak a sarkok, az ajtó körül tégla, közötte döngölt föld, ami hatvan centi széles. Van egy cementkoszorú a tetején, hogy amikor jön a szél, nehogy lefújja a tetõt róla, aztán pedig a tetõ és a cserép.
Kérdés: Azt hallottam, hogy az utóbbi idõben 200%-kal felment az építõanyagok ára.
Válasz: Az biztos, hogy felment. 200%? Nem. De mindig megy fel. Olcsóbb sosem lesz. A forint értéke mindig esik, és az építõanyagok ára megy fel.
Kérdés: Mennyire lesz független a jövõben a családosokűépítkezése a falusi munkásoktól, kõmûvesektõl? Fizetni kell õket.
Válasz: Most nem vagyunk függetlenek. Építjük ezeket a gríhasztha-házakat, s ebben minimálisan vesznek részt a bhakták, nem úgy, mint amikor a templomot építettük. Egy szempontból ez nem is tervünk. Az egyik fõ oka annak, hogy itt vagyunk, s ilyen különlegesen jó a viszonyunk a faluval, hogy itt van az új bolt, s emellett a falu egyetlen gazdasági alapja Krisna-völgy. Ezért ez egy nagyon fontos pont.
Kérdés: S ez nem lesz drága a Krisna-völgynek, hisz ezeket az embereket el kell tartani?
Válasz: Drága, de ez a létünk egyik része. Ha lennének kõmveseink, akkor tudnánk saját magunknak csinálni, de most még nincs senki, aki azt mondaná, hogy én egy kõműves vagyok, és Krisna-völgynek szeretnék dolgozni. Szívesen fizetnénk ilyen bhaktáknak, akik ezt szeretnék csinálni. De egy szempontból ez a jelenlegi helyzet egy nagyon jó dolog. Sehol Európában, de még Amerikában sem ismerek ilyen lehetõséget. Most hallottam Sacsinándana Mahárádzsától, hogy a német farmból vesznek egy másikat, a Rádhá-Krisna murtit egy másik helyre viszik, mert nem tudnak egyetlen új házat sem építeni ott a farmon. S általában ez a helyzet mindenhol, hogy a bhakták vesznek egy farmot, amin van pár ház. Átépítik valahogy a házakat, aztán amikor a falu közössége megtudja, hogy itt Haré Krisna hívõk laknak, akkor az a utolsó dolog, hogy azt akarnák, hogy a Haré Krisna hívõk építsenek náluk egy falut - pedig minden yatranak ez a terve. S akkor a falubeliek a világon mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák ezt. Nekünk jó tapasztalatunk van Angliában a Bhaktivédanta Manorról, amit ajándékba kaptunk George Harrisontól. Az utolsó tíz évben egymillió fontot (kétszázmillió forintot) költöttünk ügyvédekre, csak azért, mert a szomszédok - tizennégy ember a faluban - nem szeretik, hogy akkora forgalom jön be a kapun. Pedig ott még nincs is szó semmiféle építkezésrõl. S mindenhol az a helyzet, hogy a bhakták vesznek valahol egy házat, egy templomot, egy farmot. Franciaországban, ahogy a szomszédok megtudták, hogy Haré Krisnások vannak ott, nagy kampányt indítottak, hogy megakadályozzák hogy több bhakta lakjon ott, vagy hogy építkezzenek. Csak azokban a házakban lakhatnak, amelyek már ott vannak. Tehát ez egy nagy lehetõség, hogy itt elfogadnak, és engedélyt adnak, hogy „építsetek egy falut, ahogy akartok”. Ha egymillió fontot, kétszázmillió forintot költöttünk ügyvédköltségre Angliában, akkor ott ötszázmillió forintért sem tudnánk ilyen engedélyt megvenni; egyszerűen lehetetlen. S ha kaphatnánk, akkor a bhakták hatalmas összegeket fizetnének csupán azért a lehetõségért, hogy építsenek egy falut. Tehát ez itt azért egy nagyon különleges dolog, mert nem kényszerítenek a körülmények, hanem mi magunk meg tudjuk tervezni, hogy mit akarunk csinálni, s hogyan akarunk nõni. S ha ez egy olyan környezet, ami nagyon kedvezõ nekünk, akkor nem szabad úgy látni, hogy költséges egy kõművest megfizetni - mert az a kõműves a barátunk, egy támogató. A polgármester is egy támogató. Mindenki, aki kap valamennyi pénzt, vagy akivel kapcsoltban vagyunk a faluban, az támogató.
Angliában tizennégy ember volt abban a kis faluban, akik panaszkodtak (nyolcvan ház van ott), s miattuk kellett egymillió fontot költeni tíz év alatt. Tehát ezt a jóakaratot nem is lehet megvenni. Nem is tudjuk, milyen szerencsések vagyunk, hogy ilyen körülmények közt vagyunk. S azért kérjük mindig a bhaktákat, hogy ha építkezünk, mindig a falusi munkaerõt használjuk, mert addig ezek a személyek olyan barátságosak maradnak, mint most, s akkor õk védenek meg minket - ami egy igazán különleges dolog. Általában az emberek még a legjobb helyzetben is csak semlegesek, de inkább különféle okokból ellenségesek a Krisna-tudattal, mert másmilyenek vagyunk, furcsák vagyunk az õ szemükben. Valami félreértés miatt. De itt, ha a bhakták hallották valaha is, hogyan beszél a polgármester, hogy õ védi a bhaktákat - a bhakták nem mondanak rólunk olyan kedvezõ dolgokat, mint amilyeneket õ mond. S ez egy nagy dolog, s ennek az eredménye, hogy nemcsak a faluban, hanem az egész megyében mellettünk áll az önkormányzat, különbözõ politikai személyek, s hajlandóak támogatni és segíteni minket. Nem csak azt kell tehát látni, hogy mennyi pénzt fizetek én, egy gírhasztha, hogy itt dolgozik egy kõműves, hanem annyi más fontos és értékes dolog van, ami lehetõséget adott arra, hogy itt lehetünk, s biztosítja, hogy békés hangulatban tudjunk itt maradni.
Forrás: Ez a kiadvány Õ Isteni Kegyelme Sríla Sivarama Swámi Mahárádzsa Krisna-völgyben adott, 1995 júliusában és augusztusában elhangzott elõadásainak anyagát tartalmazza. Mivel az elõadások élõszóban hangzottak el, a szövegek nyilvánvalóan az élõ beszéd sajátosságait hordozzák magukon. Bízunk benne, hogy az elõadások anyaga így is könnyen követhetõ és élvezetes lesz a tisztelt olvasók számára. A Szerkesztõk
