Varnásrama-dharma

Társadalmi rendszer, melyet Isten teremtett

Hogyan lehetünk nagyon kedvesek Krisnának?

2016. október 06. 17:01 - varnasrama

Vaisnava etikett lecke 4. rész

1. Mi mindannyian Krisna parányi, szerves részei vagyunk. Ahogy Krisna-tudatunk fejlődik, minden Isteni tulajdonság ki fog bennünk fejlődni.

2. A legfelsőbb folyamat, mellyel kifejleszthetjük Krisna-tudatunkat a Szent Név vibrálása.

3. Tiszta bhaktává válni nem oly olcsó (egyszerű) dolog. Kerülnünk kell az utánzást. És szigorúan követni Sriía Prabhupáda lábnyomait.

4. A tiszta bhakta tulajdonságai, mint Sríla Prabhupáda, messze meghaladják felfogóképességünket. Mégis, Srí Krsna és a vaisnavák kegyéből az elvek és a folyamat nagyon világossá és egyszerűvé vált.

5. Srí Krisna a Bhagavad-Gítában (12. 13-20.) világosan megmondja melyek azok a tulajdonságok, amik kedvesek neki:

a) „Aki nem irigy, hanem minden élőlény kedves barátja, nem képzeli tulajdonosnak magát és mentes a hamis egotól boldogságban és boldogtalanságban egyaránt kiegyensúlyozott, türelmes mindig elégedett, önfegyelmezett, nagy elszántsággal végzi az odaadó szolgálatot, valamint elméjét és értelmét Rám szegezi, s az Én bhaktám - az nagyon kedves Nekem. (BG. 12. 13-14.)

b) „Aki nem okoz gondot senkinek sem, akit senki sem zavar, s aki boldogságban és boldogtalanságban, félelemben és aggodalomban egyaránt rendíthetetlen - az nagyon kedves Nekem.” (BG. 12. 15.)

c) „Az a bhaktám, aki nem függ a tettek szokásos folyásától, tiszta, ügyes, gondok nélküli, nem éri semmi fájdalom, s nem törekszik eredményre, az nagyon kedves Nekem.” (BG 12. 16.)

d) „Az a bhakta, aki nem ujjong és nem is búsul, nem sajnálkozik és nem vágyakozik, s lemond mind a kedvező, mind a kedvezőtlen dolgokról, az nagyon kedves Nekem.” (BG. 12. 17.)

e) „Aki egyformán bánik barátaival és ellenségeivel, aki tiszteletben és gyalázatban, hidegben és melegben, boldogságban és boldogtalanságban, hírnévben és szégyenben egyformán kiegyensúlyozott, kerüli a rossz társaságot, mindig csendes, mindennel elégedett, nem törődik semmilyen hajlékkal, szilárd a tudásban, s odaadó szolgálatba merül, az nagyon kedves Nekem.” (BG. 12.18-19)

f) „Azok, akik az odaadó szolgálat e maradandó útját járják, s Engem tekintve legfelsőbb céljuknak, nagy hittel teljesen elmerülnek ebben, azok, nagyon- nagyon kedvesek Nekem.” G. 12. 20.)

6. Hogyan fejleszthetjük ki ezeket a tulajdonságokat?

SrÍla Rúpa Góswámí magyarázata (útmutatása):

a) legyünk lelkesek

b) törekedjünk bizalommal

c) legyünk türelmesek

d) cselekedjünk a szabályozó elvekkel összhangban (mint sravanam, kírtanam, visnoh szmaranam - hallás, éneklés, emlékezés Krisnára.)

e) kerüljük az abhaktákkal való társulást

f) követnünk kell az előző ácsárják lábnyomait (Tanítások Nektárja, 3. Szöveg) (vers)

7. Ő ugyancsak megvilágítja azokat a gyakorlatokat, amelyek akadályozzák a Krisna-tudatunk fejlődését: a) a szükségesnél több evés, vagy szükségesnél több anyagi dolog felhalmozása b) túlzott erőfeszítés nehezen megszerezhető anyagi dolgok eléréséért, amelyeket nagyon nehezen tudunk megszerezni c) szükségtelen beszéd anyagi témákról d) az írások szabályozó elveinek gyakorlása pusztán követésük, nem pedig a lelki fejlődés kedvéért, vagy az írásos elvek elvetése és az azoktól független szeszélyes cselekvés. e) Társulás olyan világi gondolkodású emberekkel, akiket a Krisna-tudat nem érdekel f) mohó vágy anyagi eredményekre

8. Sríla Prabhupáda, aki mind gyakorlati, mind kegyes volt, adott nekünk egy nagyon világos és egyszerű áttekintést arról, hogy milyen tulajdonságokat kell elérnünk (gyakorolnunk), hogy fejlődjünk a Krisna-tudatban. Kérlek, olvassátok el a Bhagavad Gíta 13. Fejezetéből a 8-12. versig.

9. A Krisna-tudat fejlesztésének folyamata alapjában egyszerű és egyenes. Ha mi őszintén menedéket veszünk a vaisnavák lótuszlábainál, és erősen vágyunk arra, hogy elérjük a célt, Srí Csétanja Maháprabhu kétségtelenül ontani fogja ránk a kegyét.

10. A lélek minden isteni tulajdonságot tartalmaz. Ezért, ahogy mi közeledünk lelki identitásunkhoz, ezek a tulajdonságok természetesen (természetszerűen) megnyilvánulnak. 

A vaisnava viselkedés alapelvei

A vaisnava etikett nem felszínes vagy lényegtelen.

„Mindezen részletek hallatán Srí Csétanja Maháprabhu nagyon elégedett volt, s így szólt: (Cc. Antya 4. 128-130)

tathápi bhakta-szvabháva – marjádá-raksana

marjádá-pálana haja szádhura bhúsana

„Kedves Szanátanám! Noha te vagy az egész univerzum felszabadítója, s még a félistenek és a nagy szentek is megtisztelnek, ha megérintenek, egy bhaktára jellemző, hogy betartja és védelmezi a vaisnava illemszabályokat. A vaisnava illemszabályok betartása a bhakta ékessége.”

A kijelentés tehát így szól:

„A vaisnava illemszabályok betartása a bhakta ékessége.”

Mit jelent mindez? Vajon az etikett valami puszta külsőség, vagy szabadon választható? Szemléltessük ezt egy analógiával: lehetséges-e gazdagnak lenni gazdagság nélkül? Avagy mi az értéke a gazdagságnak, ha nem használunk drága ékszereket? Általában véve az ember úgy fogja magát feldíszíteni (kidíszíteni), amilyen gazdag. Ha valaki nagyon gazdag: mindig a legszebb ruhákkal és tartozékokkal fogja ékesíteni magát. Hasonlóan, azt, aki szilárd a Krisna-tudatban, a vaisnava illemszabály ékszerei természetes módon fogják ékesíteni minden kapcsolatát és cselekedetét. A bhakta jellemvonásai mindig fenségesen megnyilvánulnak minden cselekedetében. A vaisnava mélységét jellemvonásai alapján ítélhetjük meg. Az őszinte bhakta ezért a vaisnava illemmel fogja magát ékesíteni minden tekintetben.

Etikett (értelmezése a szótárból): 1, hagyományos, társadalmi viselkedésnek megfelelő elvárások. 2, egy hívatás erkölcsi elvárásai, szabályai.

A vaisnava azonosságának elfogadása szükségessé tesz egy bizonyos szintet a viselkedésben, illetve illemben. A vaisnava illem elősegíti a Krisna-tudatot. Magába foglalja azokat a kritériumokat -protokollt - amelyekkel a bhakta megfelelően tud viselkedni minden helyzetben. A Bhagavad-Gitában (6.24.magyarázat) az Upadesamrita 3. versét idézve Sríla Prabhupáda részletezi az odaadó szolgálat fejlődésének egyik kedvező elemét, mint a „jóság kötőerejében végrehajtott cselekedet” A vaisnava etikett gyakorlása mindig a jóság kötőerejében végrehajtott tett, s egy ugródeszka a transzcendentális szintre.

A jóság kötőereje elősegíti az önmegvalósítást, ugyanakkor a tudatlanság- és a szenvedély- nem. Ezért, hogy hogyan alkalmazza valaki a vaisnava illemszabály elveit, arról ad tanúbizonyságot vajon a bhakta Krisna-tudatos-e vagy sem, illetve: alázatos- e? Lelkiismeretes-e? Jól nevelt-e (moderált-e)? Fegyelmezett-e? Művelt-e? Mennyire mutatja ki jó tulajdonságait?

Sríla Prabhupáda idézetei "A vaisnava jobb, mint a bráhmana".

Sríla Prabhupáda levele Sivarámanak (1975/12./7.) „Brahmanikus élet tisztaságot jelent.”

„A brahmnikus élet azt jelenti, hogy nagyon tiszták vagyunk, belül és kívül egyaránt. Belülről énekléssel (vibrálással) és hallással, kívülről pedig fürdéssel háromszor naponta, ha nem lehetséges legalább kétszer, de mindig minimum egyszer. Fürödjünk székelés után. A bráhmana jellemvonásokat megtalálhatjuk a Bhagavad Gíta 18. Fejezetének 42- ik versében:

„A bráhmanák munkáját az alábbi, természetükből adódó tulajdonságok jellemzik: nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság.”

Gondoskodj arról, hogy ezeket az utasításokat megfelelően kövessék.”

ForrásBhakti Caru Mahárádzsa- Vaisnava etikett lecke sorozat

 

bhakti_caru_mahraja.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://varnasrama.blog.hu/api/trackback/id/tr7911775333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása