„Amikor látjuk, hogy az emberek eljönnek, énekelnek, táncolnak, praszádamot esznek, öröm tölti el őket, és könyveket vásárolnak, akkor tudjuk, hogy Srí Csétanja Maháprabhu mindig jelen van az ilyen transzcendentális eseményeken, s nagyon boldog és elégedett.” Adi Lila 2. 9. 50. oldal.

5. A spontán szolgálat a látogatóban bátorítást kap, a bhakta érzékeny és tiszta prédikálásából. Minden vendéget legalább annyira kell lefoglalnunk, hogy halljon Sríla Prabhupáda dicsőségéről, megízlelje a praszádamot, vagy énekelje a szent nevet.

6. Ha egy ilyen lelket lefoglalunk, ilymód természetes vonzódás ébred bennünk iránta, ami valójában abbéli vágyunk, hogy megosszuk a tapasztalt boldogságot. Egy kiváló prédikáló elősegíti ezt praszádam felajánlásával, templomba való meghívással vagy irodalommal. A vendégnek mindent felajánlunk, és megkérjük továbbítsa (ossza szét) barátainak és rokonainak.

Forrás: Bhakti Caru Mahárádzsa- Vaisnava etikett lecke sorozat