Óh, nemes szívű! Ha a király gondoskodik róla, hogy mindenki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, a kozmikus megnyilvánulás eredeti okát és a mindenkiben jelen lévő Felsőlelket imádja, az Úr elégedett lesz.

MAGYARÁZAT: A kormánynak valóban kötelessége ügyelni arra, hogy az emberek és az államvezetés tetteikkel elégedetté tegyék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Senki sem lehet boldog, ha a kormány vagy az emberek nem tudnak Bhagavánról, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, a kozmikus megnyilvánulás eredeti okáról, vagy ha nem ismerik a bhúta-bhávanát, aki nem más, mint a visvátmá, azaz a Felsőlélek, mindenki lelkének lelke. Mindebből az következik, hogy odaadó szolgálat nélkül sem a polgárok, sem a kormány nem lehet boldog, semmilyen szempontból. Napjainkban sem a király, sem a kormányzótestület nem törődik azzal, hogy az emberek az Istenség Legfelsőbb Személyisége odaadó szolgálatát végezzék. Jobban érdekli őket az érzékkielégítő gépezet fejlesztése, következésképpen egyre inkább belebonyolódnak a természet szigorú törvényeinek bonyolult gépezetébe. Az embereknek meg kell szabadulniuk az anyagi természet három kötőerejének kötelékeitől, s ezt egyedül úgy érhetik el, ha meghódolnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Ezt tanácsolja a Bhagavad-gítá. Sajnos azonban sem a kormány, sem az egyének nem tudnak erről — egyedül az érzékkielégítés érdekli őket, és az, hogy boldogok legyenek ebben az életben. A nidzsa-sászané szó („saját irányítói kötelességében”) azt jelzi, hogy a kormány és a polgárok egyaránt felelősek azért, hogy mindenki kövesse a varnásrama-dharmát. Ha az emberek a varnásrama-dharmának megfelelően élnek, akkor minden esélyük megvan az igazi életre és a jómódra mind ebben, mind a következő világban.

Forrás: Srí Srímad Bhágavatam 4.14.19. - A. C. Bhaktivedanta Szvámi Prabhupáda, a Krisna-Tudatú Hívők Nemzetközi Közösségének alapító ácsárjája