Függőségi nyilatkozat:

Istentől függünk

Amerika két százéves évfordulója sokak számára volt nagy alkalom az ünneplésre. 1976. márciusában Máyápurban (India) a Back to Godhead [Vissza Istenhez] című magazin kiadói különleges interjút készítettek Sríla Prabhupádával, aki szigorúan bírálta az olyan amerikai mondásokat, mint „Minden ember egyenlőnek születik”, „Istenben bízunk” és „Isten alatt egy nemzet van”.

Back to Godhead: Thomas Jefferson belevette az Amerikai Forradalom alapfilozófiáját a Függetlenségi Nyilatkozatba. A kor jeles emberei, akik a dokumentumot aláírták, egyetértettek abban, hogy vannak nagyon nyilvánvaló és magától értetődő igazságok, melyek közül az első az, hogy minden ember egyenlőnek születik. Ezalatt azt értették, hogy minden ember egyenlő a törvény előtt, s egyforma lehetőségeik vannak arra, hogy a törvény védelmezze őket.

Sríla Prabhupáda: Igen, ilyen értelemben — ahogy ön is mondja — minden ember egyenlő.

Back to Godhead: A Függetlenségi Nyilatkozat egy másik pontja az, hogy Isten minden embert bizonyos természetes jogokkal ruház fel, amelyeket nem lehet elvenni tőle. Ez az élethez, a szabadsághoz való jog és...

Sríla Prabhupáda: De az állatoknak szintén joguk van az élethez. Miért nincs az állatoknak joguk az élethez? A nyulak például élik a saját életüket az erdőben. Miért engedi a kormány a vadászoknak, hogy odamenjenek és leöljék őket?

Back to Godhead: Csak az emberekről beszélnek.

Sríla Prabhupáda: Akkor nincs valódi filozófiájuk. Az a beszűkült gondolkodás, hogy az én családom vagy az én testvérem jó, és mindenki mást megölhetek, bűnös gondolkodás. Tételezzük fel, hogy a családom kedvéért megölöm az apádat. Filozófia ez? Az igazi filozófia a szuhridam szarva-bhútánám: barátság minden élőlény iránt. Ez bizonyára emberekre érvényes, de ha egy állatot is megölsz szükségtelenül, azonnal tiltakozni fogok: „Miféle ostobaságot csinálsz?”

Back to Godhead: Amerika alapítói azt mondják, a másik természetes jog a szabadsághoz való jog — szabadsághoz abban az értelemben, hogy a kormánynak nincs joga megmondani az embernek, milyen munkát kell végeznie.

Sríla Prabhupáda: Ha a kormány nem tökéletes, nem szabad megengedni, hogy megmondja az embereknek, mit tegyenek. De ha a kormány tökéletes, akkor megmondhatja.

Back to Godhead: A harmadik természetes jog, amelyet megemlítenek, hogy minden embernek joga van törekedni a boldogságra.

Sríla Prabhupáda: De a te normád a boldogságra talán más, mint az enyém. Te talán szeretsz húst enni — én nem szeretek. Hogyan lehet a te mércéd a boldogságra egyenlő az enyémmel?

Back to Godhead: Tehát mindenkinek szabadon kell próbálkoznia elérni azt a boldogságot, amelyre vágyik?

Sríla Prabhupáda: A boldogság mércéjének az ember tulajdonságai alapján kell előírva lennie. Az egész társadalmat négy csoportra kell osztani: azokra, akik egy bráhmana tulajdonságaival rendelkeznek, azokra, akik ksatrija tulajdonságúak, akik vaisja és súdra természettel rendelkeznek. [A bráhmanák a társadalom tanult és jámbor tanítói és lelki vezetői, a ksatriják a katonák és irányítók, a vaisják a gazdálkodók és kereskedők, a súdrák a munkások.] Mindenkinek megfelelő lehetőséget kell kapnia a munkához, természetes tulajdonságai alapján.
Nem lehet egy ökröt a ló munkájával lefoglalni, sem a lovat az ökör munkájával. Manapság gyakorlatilag mindenki középfokú oktatást kap. De mit tanítanak ezekben az iskolákban? Leginkább a technikai tudást, ami súdra oktatás. A valódi magasabb szintű oktatás a védikus bölcsesség tanulása. Ez a bráhmanák számára van. A súdra oktatás önmagában csak káoszhoz vezet. Mindenkit próbára kell tenni, hogy megtalálják, melyik oktatásfélére alkalmas. Néhány súdra kaphat technikai oktatást, de a súdrák többségének farmokon kell dolgoznia. Mivel mindenki a városba jön tanulni, azt gondolván: „Több pénzt kaphatunk”, a mezőgazdaság elhanyagolt. Most hiány van, mert senki sem foglalkozik jó élelmiszerek előállításával. Ezek a hiányosságok mind a rossz államvezetés miatt vannak. A kormánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy mindenki természetes tulajdonságai alapján legyen foglalkoztatva. Akkor az emberek boldogok lesznek.

Back to Godhead: Ha tehát a kormány mindenkit mesterségesen egy osztályba helyez, ott nem lehet boldogság.

Sríla Prabhupáda: Nem, az természetellenes és csak káoszt eredményez.

Back to Godhead: Amerika alapító atyái nem szerették a társadalmi osztályokat, mivel nagyon rossz tapasztalataik voltak ezzel kapcsolatban. A forradalom előtt az amerikaiak fölött fejedelmek uralkodtak, de az egyeduralkodók mindig zsarnokok és igazságtalanok voltak.

Sríla Prabhupáda: Mert nem képezték őket ki arra, hogyan kell szent uralkodónak lenni. A védikus civilizáció a fiúkat már életük kezdetétől első osztályú brahmacsáríként [cölibátusban élő tanulóként] nevelte. Gurukulába, a lelki tanítómester iskolájába jártak, és önfegyelmet, tisztaságot, igazságosságot és sok más jámbor tulajdonságot tanultak. A legjobbak később alkalmassá váltak arra, hogy az országot irányítsák.
Az Amerikai Forradalomnak nincsen különösebb jelentősége. A lényeg az, hogy amikor az emberek boldogtalanná válnak, fellázadnak. Ezt tették Amerikában, ezt tették Franciaországban és ezt tették Olaszországban.

Back to Godhead: Az amerikai forradalmárok azt mondták, ha a kormány nem tesz eleget annak, hogy megfelelően irányítsa az országot, akkor az embereknek joguk van feloszlatni azt a kormányt.

Sríla Prabhupáda: Igen. Ahogyan Nixon esetében is történt: megbuktatták. De ha Nixont kicserélik egy másik Nixonra, annak mi a haszna? Tudniuk kell, hogyan váltsák fel Nixont egy szent vezetővel. Mivel az embereknek nincsen meg ez a neveltségük és kultúrájuk, egyik Nixont a másik után fogják választani, és soha nem lesznek boldogok. Az emberek lehetnének boldogok. A boldogság képlete ott van a Bhagavad-gítában. Az első dolog, amit tudniuk kell, hogy a föld Istené. Miért állítják azt az amerikaiak, hogy a föld az övék? Amikor az első telepesek Amerikába mentek, azt mondták: „ez a föld Istené, jogunk van itt élni.” Miért nem engednek hát másokat is letelepedni azon a földön? Mi a filozófiájuk? Annyi túlnépesedett ország van. Az amerikai kormánynak engednie kell az embereknek, hogy Amerikába menjenek, és segítséget kell adniuk nekik, hogy művelhessék a földet és gabonát termelhessenek. Miért nem teszik ezt? Erőszakkal elvették más tulajdonát, s most erőszakkal megakadályozzák, hogy mások odamenjenek. Milyen filozófia áll emögött?

Back to Godhead: Nincs filozófia emögött.

Sríla Prabhupáda: Szélhámosság az ő filozófiájuk. Erőszakkal elvettek egy tulajdont, aztán hoztak egy törvény, hogy senki nem veheti el más tulajdonát erőszakkal. Tehát tolvajok. Nem tilthatják meg, hogy Isten tulajdonát Isten fiai birtokukba vegyék. Amerikának és az Egyesült Nemzetek minden államának egyet kell értenie azzal, hogy bárhol legyen elegendő föld, azt az emberi társadalom arra használhatja, hogy élelmiszert termeljen. A kormány azt mondhatja: „Rendben, ti túlnépesedettek vagytok. Az embereitek idejöhetnek. Adunk nekik földet, és termelhetnek élelmiszert.” Csodálatos eredményt látnánk. De meg fogják ezt tenni? Nem. Akkor mi a filozófiájuk? Szélhámosság. „Elveszem erőszakkal a földet, aztán nem engedek másokat idejönni.”

Back to Godhead: Az egyik amerikai jelmondat így hangzik: „Isten alatt egy nemzet van.”

Sríla Prabhupáda: Igen, ez a Krisna-tudat. Egy nemzetnek kell lennie Isten alatt, s ugyanígy egy világ-kormánynak Isten alatt. Minden Istenhez tartozik, és mi mindannyian a fiai vagyunk. Ez a megfelelő filozófia.

Back to Godhead: De Amerikában az emberek nagyon félnek egy központi kormánytól, mivel bárhol is van egy erős kormányzat, ott örökké zsarnokság lesz.

Sríla Prabhupáda: Ha a vezetők megfelelően képzettek, akkor nem lehet zsarnokság.

Back to Godhead: De az amerikai rendszerű kormány egyik premisszája az, hogy ha egy vezetőnek túl sok hatalma van, akkor elkerülhetetlenül korrupttá válik.

Sríla Prabhupáda: Úgy kell őket nevelni, hogy ne legyenek korruptak.

Back to Godhead: Mi ez a nevelési program?

Sríla Prabhupáda: Ez a nevelés a varnásrama-dharma [rendszer, melyben a társadalom négy társadalmi és négy lelki rendre van osztva, az emberek természetes tulajdonságai alapján]. Oszd fel a társadalmat a tulajdonságok szerint, és neveld az embereket abban a szellemben, hogy minden Istenhez tartozik, és mindent Isten szolgálatában kell használni. Akkor valóban lehet „egy nép Isten alatt”.

Back to Godhead: De ha a társadalom négy különböző csoportra oszlik, nem lesz-e ott irigység?

Sríla Prabhupáda: Nem, nem. Ahogyan az én testemben is különféle részek vannak, hogy együtt dolgozzanak, úgy a társadalomnak is kellene lennie különböző részeinek, amelyek ugyanazért a célért dolgoznak. A kezem különbözik a lábamtól. De amikor azt mondom a kéznek: „Hozz egy pohár vizet!”, a láb segíteni fog. A lábra is szükség van meg a kézre is.

Back to Godhead: De a nyugati világban nekünk van dolgozó osztályunk meg tőkés osztályunk, mégis mindig háború van a kettő között.

Sríla Prabhupáda: Igen, a kapitalista osztályra is szükség van és a dolgozó osztályra is.

Back to Godhead: De harcolnak egymással.

Sríla Prabhupáda: Azért, mert nincsenek felkészítve; nincsen közös cél. A kéz és a láb különféleképpen működnek, de a közös cél fenntartani a testet. Tehát ha megtaláljuk a közös célt a kapitalisták és dolgozók részére egyaránt, akkor nem lesz harc. De ha nem ismerjük a közös célt, akkor örökké harc lesz.

Back to Godhead: Forradalom?

Sríla Prabhupáda: Igen.

Back to Godhead: A legfontosabb dolog tehát megtalálni a közös célt, ami egyesítheti az embereket?

Sríla Prabhupáda: Igen, mint ahogyan a mi Krisna-tudatú szervezetünkben: te eljössz, hogy konzultálj velem minden tevékenységről, mert én megadhatom a közös célt. A kormányzatnak nagyon képzettnek kell lennie abban, hogy ismerje az élet célját — a közös célt —, és az embereket arra kell nevelnie, hogy a közös célért dolgozzanak. Az emberek akkor boldogok és békések lesznek. Ám ha az emberek csak olyan szélhámosokat választanak meg, mint Nixon, soha nem fogják megtalálni a közös célt. Minden szélhámos szerezhet valamilyen úton-módon szavazatokat, s aztán ő lesz a kormány feje. A jelöltek vesztegetnek, csalnak, propagandát csinálnak, hogy szavazatokat nyerjenek. Valahogy megkapják a voksokat és megkaparintják az első helyet. A rendszer rossz.

Back to Godhead: Ha tehát nem népszavazással választjuk a vezetőinket, hogyan lesz a társadalom kormányozva?

Sríla Prabhupáda: Bráhmanákra van szükség, ksatrijákra, vaisjákra, súdrákra. Éppúgy, mint amikor házat akarsz építeni: mérnökökre van szükséged. Nem utcaseprőket akarsz. Nem így van? Mit csinálna az utcaseprő? Nem, ott mérnökökre van szükség. Ha tehát követjük a varnásrama felosztást, aszerint csak a ksatrijáknak megengedett a kormányzás. A törvényhozók pedig — a szenátorok — csak képzett bráhmanák lehetnek. Manapság a hentes is a törvényhozó testület tagja. Hentes, és mivel szavazatokat szerzett, szenátor lett. Jelenleg a vox populi elve alapján egy hentes is bekerülhet a törvényhozó testületbe. Tehát minden a neveléstől függ. Mi a Krisna-tudatú szervezetünkben valóban nevelünk — ők a politika esetében elfeledkeznek a nevelésről. Nem lehet csupán egy társadalmi osztály. Ez ostobaság, mert az emberek különféle osztályait különféle tevékenységekkel kell lefoglalnunk. Ha nem ismerjük ennek a művészetét, mulasztást követünk el, mert munkamegosztás nélkül csak pusztulás lesz. A Srímad-Bhágavatamban megtárgyaltuk egy király összes felelősségét. A társadalom különböző osztályainak együtt kell működniük, pontosan úgy mint a test különböző részeinek. Bár minden testrész más-más célt szolgál, mind egy célért dolgozik: hogy fenntartsák a testet.

Back to Godhead: Mi tulajdonképpen a kormány kötelessége?

Sríla Prabhupáda: Megérteni, mi Isten akarata, és gondoskodni arról, hogy a társadalom e cél elérése érdekében dolgozzon. Akkor az emberek boldogok lesznek. De ha az emberek rossz irányba haladnak, hogyan lehetnének boldogok? A kormánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy jó irányba haladjanak. A jó irány ismerni Istent és parancsai szerint cselekedni. De ha maguk a vezetők nem hisznek Isten felsőbbrendűségében, és ha nem tudják, mit akar Isten tenni, vagy mit vár el tőlünk, akkor hogyan lehet ott jó kormányzat? A vezetők félre vannak vezetve és másokat is félrevezetnek. Ez a kaotikus állapot uralkodik ma a világban.

Back to Godhead: Az Egyesült Államokban hagyományosan az egyház és az állam elkülönült egymástól.

Sríla Prabhupáda: Én nem az egyházról beszélek. Egyház vagy nem egyház — nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a vezetőknek el kell fogadniuk, hogy van egy legfelsőbb irányító. Hogyan tagadhatják ezt? A természetben minden a Legfelsőbb Úr irányítása alatt működik. A vezetők nem tudják a természetet kontrollálni, miért nem fogadják hát el egy legfelsőbb irányító létét? Ez a baj a társadalomban. A vezetők minden tekintetben érzik, hogy lennie kell egy legfelsőbb irányítónak, és még mindig tagadják Őt.

Back to Godhead: De a kormány valószínűleg ateista.

Sríla Prabhupáda: Akkor az nem lehet jó vezetés. Az amerikaiak azt mondják, Istenben bíznak. De Isten tudománya nélkül a bizalom csak kitaláció. Először komolyan kell venni Isten tudományát, aztán pedig bízni kell Benne. Ők nem tudják kicsoda Isten, de mi igen. Mi tényleg bízunk Istenben.
Ezek az emberek létrehozzák a saját módszerüket a kormányzásra. Ez a hibájuk. Soha nem lesznek sikeresek. Tökéletlenek, és ha tovább folytatják saját módszereik és elméleteik gyártását, tökéletlenek is maradnak. Mindig lesz forradalom — egyik a másik után. Nem lesz békesség.

Back to Godhead: Ki határozza meg a vallás szabályozó elveit, amelyeket az embereknek követniük kell?

Sríla Prabhupáda: Isten. Isten tökéletes, Ő határozza meg. A védikus szemlélet szerint Isten minden élőlény irányítója (nitjó nitjánám csétanas csétanánám). Különbözünk Tőle, mivel Ő teljesen tökéletes, mi pedig nem vagyunk azok. Megvannak bennünk Isten tulajdonságai, de nagyon kevés mértékben. Ezért csak nagyon parányi tudással rendelkezünk — ez minden. Egy kevéske tudással gyárthatsz 747-es repülőket, de nem gyárthatsz egy szúnyogot. Isten megteremtette a szúnyog testét, ami szintén egy „repülőgép”. És ez a különbség Isten és miközöttünk: van tudásunk, de nem olyan tökéletes, mint Istené. A kormány vezetőinek tehát Isten tanácsát kell kérniük, s akkor tökéletesen fognak irányítani.

Back to Godhead: Isten megtervezte a legtökéletesebb kormányt is?

Sríla Prabhupáda: Ó igen. A ksatriják irányították a kormányt a védikus időkben. Amikor háború volt, a király volt az első, aki harcolt. Mint a ti George Washingtonotok: harcolt, amikor háború volt. De miféle elnökök uralkodnak manapság? Amikor háború van, biztonságban ül és telefonon adja a parancsait. Nem alkalmas arra, hogy elnök legyen. Amikor háború van, az elnöknek kellene az elsőnek lenni, aki előremegy és vezeti a csatát.

Back to Godhead: De ha az ember parányi és tökéletlen, hogyan teljesítheti Isten tökéletes parancsát egy tökéletes kormányzás érdekében?

Sríla Prabhupáda: Lehet, hogy nem vagy tökéletes, mégis ha teljesíted az utasításomat, tökéletessé válsz. El kell fogadnod engem vezetődnek, én pedig elfogadom Istent vezetőmnek. Így lehet a társadalmat tökéletesen kormányozni.

Back to Godhead: Jó kormányzat tehát azt jelenti, hogy először is elfogadja a Legfelsőbb Lényt a kormányzat igazi irányítójaként?

Sríla Prabhupáda: Nem fogadhatod el közvetlenül a Legfelsőbb Lényt. Az Ő szolgáit kell elfogadnod, a bráhmanákat vagy a Vaisnavákat (az Úr híveit). A kormány emberei ksatriják — a második osztály. A ksatrijáknak tanácsot kell kérniük a bráhmanáktól vagy a Vaisnaváktól, és ennek alapján hozni a törvényeket. A vaijyáknak végre kell hajtaniuk a gyakorlatban a ksatriják utasításait, a súdráknak pedig e három irányító alatt kell dolgozniuk. Így lesz tökéletes a társadalom.

Forrás: Az Önmegvalósítás tudománya 6. fejezet 4. vers -  A. C. Bhaktivedanta Szvámi Prabhupáda, a Krisna-Tudatú Hívők Nemzetközi Közösségének alapító ácsárjája