A varnásrama intézményben a sannyászit, vagyis a lemondott élet rendjében élőt tekintik az összes többi társadalmi csoport és rend vezetőjének, lelki tanítómesterének. A bráhmana a másik három osztály, név szerint a ksatriyák, a vaisyák és a sudrák lelki tanítómestere, de ebben a rendszerben a legmagasabb szinten a sannyászi áll, aki még a bráhmanáknak is lelki tanítómestere. A sannyászi legfőbb tulajdonsága a félelemnélküliség. Egyedül kell élnie, minden segítség vagy annak reménye nélkül, ezért csupán az Istenség Legfelsőbb Személyiségének könyörületére kell bíznia magát. Ha felmerül benne a gondolat, hogy „Ki fog megvédeni, ha minden kapcsolatot megszakítok?”, akkor nem szabad, hogy a lemondott életrendbe lépjen. Teljes meggyőződéssel hinnie kell, hogy Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége helyhez kötött aspektusában, Paramátmaként állandóan jelen van mindenki szívében, mindent lát, és ismeri az élőlények szándékait. Erős hite legyen benne, hogy Krisna Paramátmaként mindig gondoskodik a meghódolt lélekről. „Sohasem maradok egyedül, mert Krisna, mindig velem tart, és megoltalmaz, még ha a legsűrűbb erdő mélyén élek is.” Így kell gondolkoznia. Ezt a meggyőződést hívják abhayamnak, vagyis félelemnélküliségnek, és elengedhetetlenül szükséges a lemondott életrendben élő számára.

A sannyászinak ezután meg kell tisztítania létét. A lemondott életrendben sok szabályt és előírást kell betartania. Ezek közül a legfontosabb az, hogy szigorúan tilos közvetlen kapcsolatot tartania a nőkkel. Még az sem engedélyezett számára, hogy négyszemközt beszélgessen velük. Az Úr Caitanya példamutató sannyászi volt. Amikor Puriban lakott, még azt sem engedte meg, hogy női hívei közelről ajánlják fel tiszteletüket. Távolabbról kellett leborulniuk. Ez nem a nőgyűlölet jele, hanem a sannyászi élet velejárója, hogy annak, aki a lemondott életrendbe lépett, ne legyen a nőkkel közeli kapcsolata. A léttisztítás megkívánja, hogy az ember kövesse a helyzetének megfelelő szabályokat és előírásokat. A sannyászinak szigorúan tilos közeli kapcsolatban lennie nőkkel és érzékkielégítést szolgáló dolgokat birtokolnia. Az ideális sannyászi Maga az Úr Caitanya volt. Életét tanulmányozva láthatjuk, hogy milyen szigorú volt a nőket illetően. Őt az Istenség legnagylelkűbb inkarnációjának tartják, mert a legelesettebb lelkeket is megszánja, ám ennek ellenére szigorúan betartotta a sannyásza élet szabályait a nőkkel való kapcsolatra vonatkozólag. Chota Haridásza az Úr Caitanya bensőséges, személyes társainak egyike volt, de valahogyan egyszer vágyakozva pillantott egy fiatal nőre, s az Úr Caitanya annyira szigorú volt, hogy azonnal kizárta személyes társai köréből. Kijelentette: „Ha egy sannyász — vagy bárki más, aki igyekszik kiszabadulni az anyagi természet karmaiból, hogy a lelki természetet elérve hazatérjen, vissza Istenhez — az érzékkielégítés reményében néz az anyagi javakra vagy a nőkre, még ha nem is élvezi azokat, csak ilyen hajlammal pillant rájuk, az olyannyira elítélendő, hogy jobb, ha az illető öngyilkos lesz, még mielőtt valóra váltaná bűnös vágyait.” Mindezek tehát a megtisztulás folyamatát segítik elő.
A következő jellemző a jńána-yoga-vyavasthitih, a tudás művelése. A sannyász életének küldetése az, hogy tanítsa a családosokat és mindazokat, akik megfeledkeztek igazi életükről, melynek célja a lelki fejlődés. A sannyásznak házról házra járva, koldulva kell élnie, ám ez nem jelenti azt, hogy ő koldus. Az alázatosság szintén a transzcendentális síkot elért ember egyik tulajdonsága, ezért a sannyászi nem a kéregetés miatt, hanem pusztán alázatosságból kopogtat be minden ajtón, hogy Krisna-tudatukra ébressze a családosokat. Ez a sannyászi feladata. Ha valakit erre utasított a lelki tanítómestere, és valóban fejlett szinten áll, akkor értelmével és logikájával terjesztheti a Krisna-tudatot, ha azonban nem elég fejlett, nem szabad belépnie a lemondott élet rendjébe. Ha hiányos tudása ellenére ez mégis megtörténik, akkor a tudás művelése érdekében a hiteles lelki tanítómestert kell hallgatnia minden idejében. A sannyászi, a lemondott rendbe lépett ember tehát eléri a félelemnélküliség, a sattva-samsuddhi (tisztaság) és a jńána-yoga (a tudás) állapotát.

Forrás: Srí Bhagavad - gítá 16. fejezet 1.-3. vers magyarázat- részlet - Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swámi Prabhupáda a Krisna-Tudat Nemzetközi Szervezetének Alapító Ácsárjája