A démonikus emberek nem tudják, mit kell tenni és mit nem szabad tenni. Sem tisztaság, sem helyes viselkedés, sem pedig becsületesség nem jellemzi őket.
MAGYARÁZAT: Az emberek minden civilizált társadalomban valamilyen szentírás szabályai és előírásai szerint élnek, és ezeket ősidők óta követik. Leginkább az árjanokra vonatkozik ez, akik a védikus civilizáció szerint éltek, és a legkulturáltabb emberekként voltak ismertek. Démonnak azt nevezik, aki nem tartja be az írások parancsait. Ezért mondja ez a vers, hogy a démonok nem ismerik az írások szabályait, és nem is hajlanak arra, hogy betartsák őket. Legtöbbjük nem is ismeri e szabályokat, míg mások tudnak ugyan róluk, de nem hajlandóak követni őket. A démonoknak nincsen hitük, és nem is akarnak a védikus utasítások szerint cselekedni. Sem kívül, sem belül nem tiszták. Az embernek mindig nagy gondot kell fordítania teste tisztán tartására: rendszeresen fürödjön, mosson fogat, borotválkozzon, öltsön tiszta ruhát és így tovább. A belső tisztaságot úgy lehet elérni, ha mindig Isten szent neveire emlékezünk, s azokat énekeljük: Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna Krisna, Hare Hare/ Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare Hare. A démonok nem szeretik és nem is követik e külső és belső tisztaságra vonatkozó szabályokat.
Sok szabály és előírás határozza meg az ember helyes viselkedését is, többek között a Manu-szamhitá, az emberi faj törvénykönyve. A hinduk mind a mai napig a Manu-szamhitá szerint élnek. Ebből a könyvből származnak az öröklésre és a többi jogi intézkedésre vonatkozó törvények. A Manu-szamhitá egyértelműen kijelenti: a nők nem lehetnek függetlenek. Ez nem azt jelenti, hogy rabszolgaként kell tartani őket. Olyanok ők, mint a gyerekek. A gyerekek sem szabadok, mégsem tekinthetők rabszolgának. A démonok nem törődnek ezekkel a parancsolatokkal, s azt gondolják, a nő ugyanolyan független lehet, mint a férfi. Ez a felfogás nem segített a világ társadalmi helyzetén. Egy nőről élete minden szakaszában gondoskodni kell, s ez fiatal korában az apja, később a férje, öregkorában pedig felnőtt fiainak a feladata. A Manu-szamhitá szerint ez a helyes viselkedés a társadalomban. Napjainkban azonban a közoktatás egy természetellenes, felfuvalkodott képet alakított ki a nőkről, s ennek következtében a mai társadalomban a házasság valójában nem több képzelődésnél. Manapság a nők erkölcsi helyzete sem túlságosan jó. A démonok nem akarják elfogadni a tanácsokat, amelyek a társadalom jólétét szolgálják, és mivel nem követik a tapasztalt, nagy szentek példáját és az általuk hátrahagyott szabályokat és előírásokat, szociális helyzetük rendkívül szánalmas.
Forrás: Srí Srímad Bhagavad Gítá 16. fejezet 7. ének - A.C. Bhaktivedanta Svámi Prabhupáda a Krisna-Tudat Nemzetközi Szervezetének Alapító Ácsárjája