Íme azok az általános elvek, amelyeket minden emberi lénynek követnie kell: legyen igazmondó, kegyes, lemondott (böjtöljön a hónap bizonyos napjain), fürödjön naponta kétszer, legyen türelmes, tegyen különbséget helyes és helytelen között, uralkodjon az elméje fölött, szabályozza az érzékeit, tartózkodjon az erőszaktól, éljen cölibátusban, adományozzon, olvassa a szentírásokat, legyen egyszerű, legyen elégedett, szolgálja a szenteket, fokozatosan mondjon le a szükségtelen elfoglaltságokról, vegye észre, hogy az emberi társadalom szükségtelen cselekedetei mind hiábavalóak, legyen szótlan és komoly, kerüljön minden fölösleges beszédet, gondolkodjon azon, hogy vajon a test vagy a lélek vagyunk-e, minden élőlényt egyformán lásson el élelemmel (az embereket és az állatokat egyaránt), minden lélekre (különösen az emberi létformában) úgy tekintsen, mint a Legfelsőbb Úr részére, halljon az Istenség Legfelsőbb Személyisége (a szentek menedéke) cselekedeteiről és tanításairól, beszéljen ezekről, mindig emlékezzen rájuk, törekedjen a szolgálatra, végezzen imádatot, ajánlja fel a hódolatát, váljon szolgává, váljon baráttá, valamint hódoljon meg egész lényével. Óh, Judhistíra király, erre a harminc tulajdonságra kell szert tennie az élőlénynek az emberi létformában. Pusztán azzal, hogy elsajátítjuk ezeket, elégedetté tehetjük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.
MAGYARÁZAT: A nagy szent, Nárada azt javasolja, hogy az emberi lényeknek annak érdekében, hogy különbözzenek az állatoktól, ki kell fejleszteniük magukban az említett harminc tulajdonságot. Manapság szerte a világon a szekuláris államot népszerűsítik, egy olyan államot, amelyet kizárólag az anyagi tevékenységek érdekelnek. Ha azonban az állampolgárokat nem úgy nevelik, hogy kialakuljanak bennük az említett jó tulajdonságok, akkor hogyan lehet ott boldogság? Ha például az egész társadalom hazug, hogyan lehet az ország boldog? Ezért aztán függetlenül attól, hogy milyen felekezethez tartozik, hogy hindu, muzulmán, keresztény, buddhista vagy valamilyen más vallásos felekezet tagja, mindenkit igazmondásra kell tanítani. Ehhez hasonlóan mindenkinek meg kell tanulnia azt is, hogyan legyen kegyes, és mindenkinek böjtölnie kell a hónap bizonyos napjain. Mindenkinek meg kell fürödnie naponta kétszer, meg kell mosnia a fogát, és meg kell tisztítania a testét kívülről, az elméjét pedig belülről azzal, hogy az Úr szent nevére emlékezik. Az Úr egy, akár hinduk, akár muzulmánok, akár keresztények vagyunk. Énekelnünk kell tehát az Úr szent nevét, a nyelvből adódó kiejtési különbségektől függetlenül. Azt is meg kell tanulnia mindenkinek, hogy ne pazarolja el fölöslegesen a magját. Ez nagyon fontos minden emberi lény számára. Aki nem veszíti el a magját szükségtelenül, az rendkívüli erőre tesz szert az emlékezőtehetség, az eltökéltség és a cselekedetek terén, valamint a test energiájának életereje is megnövekszik. Azt is meg kell tanítanunk mindenkinek, hogy gondolkodjon és érezzen egyszerűen, valamint hogy teste és elméje mindig legyen elégedett. Ezek egy emberi lény általános tulajdonságai. Ez nem szekuláris állam vagy egyházi állam kérdése. Ha valaki nem rendelkezik a felsorolt harminc tulajdonsággal, nem élhet békében.
Forrás. Srí Srímad Bhágavatam 7. ének 11. fejezet 8-12. vers magyarázat részlet - A. C. Bhaktivedanta Szvámi Prabhupáda a Krisna-Tudat Nemzetközi Szervezetének Alapító Ácsárjája
