Egy másik lényeges kérdés: noha manapság nagyon népszerű, miért van egyenlõség a nõ és a férfi között?

A közöttük fennálló kapcsolatokat illetõen, alapvetõen háromféle helyzetben lehetnek a férfiak és a nõk: apa és lánya; fiú és anya; férj és feleség. Az apa - lány kapcsolat azt jelenti, hogy a lány fiatalabb – alárendelt helyzetben van. A fiú - anya kapcsolat esetében az anya idõsebb, õ a feljebbvaló ( mátádzsí). Csak a férj - feleség kapcsolatban egyenlõek a felek. Mi az, ami annyira egyenlõ bennük?

Az, hogy ha egyberakod a férfi és a nõ testét, akkor ebbõl lehet egy gyermek. Ez a tökéletes egyenlõség. Pont ötven - ötven százalék kell ahhoz, hogy gyerek szülessen. Ez a férfi és a nõ közötti egyenlõség tökélye.

(Persze most a testi szintrõl beszélünk, nem a lelkirõl.)

Amint teljesen egy szintre helyezzük a férfit és a nõt, akkor garantált, száz százalék, hogy nemi kapcsolat jön létre. Ezt belevéshetjük akár egy kõtáblába is a falon, és senki nem tudja majd bebizonyítani, hogy ez nem így van. Ezért még a védikus kultúrában is mindig kialakítanak egy kis különbséget, még a férj és a feleség között is. A férjet ezért guru - patinak , a feleséget pedig dharma - patninak nevezzük. Ez távol tart bennünket az érzékkielégítés birodalmától. A férj és a feleség ily módon nagyon békésen tudnak együtt dolgozni Krisna - tudatuk érdekében. N agyon fontos megérteni, hogy ez az egyenlõség - elképzelés valójában csak Kalinak a trükkje, hogy növelje az érzékkielégítést. Ezt fontos megértenünk. De ez nem jelenti azt, hogy nem viszonyulnak egymáshoz megfelelõen. A férfiaknak megfelelõen kell bánniuk a nõkkel. Minden más nõt anyának kell látniuk, s egy férfinak kedvesnek kell lennie az anyjával. Az érintkezés ezért legyen egy kissé udvarias, nem pedig olyan, hogy amikor a ghílámpát átadjuk a lányoknak, undorral fintorgunk. Kellemesen is történhetnek a dolgok. Amikor a férfiak szolgálnak a nõknek praszádamot, ez ne úgy történjen, mintha teheneket etetnénk az istállóban. Úriembernek kell lennünk az érintkezések során. De ez azt jelenti, hogy az érzékek kontrollálva vannak. Nincs vonzódás, és nincs irtózás. Csupán arról van szó, hogy az ember szépen viszonyul a mamájához. Így a nõk nyugodtak lesznek, s anyaként tudnak viselkedni.

Az élõlény menedékre vágyik. S ha nem kapja meg valaki mástól, akkor maga fog gondoskodni róla. Tehát az a lényeg, hogy ha megfelelõen viselkedünk, akkor a nõk is inspirálva lesznek, hogy szépen viselkedjenek. Hogyha nem viselkedünk rendesen, akkor természetesen a nõk fognak valamilyen elrendezést tenni, hogy kényelmesen érezzék magukat. Egyensúlyban kell tartani a dolgokat.

Ha a férfiak ismerik a saját kötelességeiket és korlátaikat, és a nõk szintén, akkor szépen működik minden. A férfiak anyaként tisztelik a nõket, és a nõk is tisztelik a férfiakat. Így nagyon szépen mennek a dolgok.

...Gondolkozzatok ezeken a dolgokon, s azon, hogy hogyan lehet alkalmazni õket. A vezetõképzõ kézikönyvekben is azt találjuk, hogy “Isten a részletekben lakozik”. ...Az elvek nagyon jók, de ha nem tudod alkalmazni õket, akkor megfeneklesz. Ne becsüljétek alá ezeket a dolgokat, mert ha megértitek és alkalmazzátok õket, akkor itt egy olyan csodálatos közösség alakulhat ki, ahol mindenki menedéket talál és elégedett lesz. Ha pedig nem követjük ezt, abból társadalmi felfordulás lesz. Nem értjük majd, hogy bár meg vagyunk róla gyõzõdve, hogy a Krisna - tudat a jó dolog, miért nem működik semmi?

Ezek a dolgok nagyon egyszereek, és alapvetõen csak az intelligenciáról beszéltünk, ez azonban átitatja az egész védikus kultúrát. Sríla Prabhupáda kí dzsaja!

Forrás: Bhaktividyá Purna Szvámi - Nava - Vradzsadháma, 1997. szeptember 2. reggel