Kérdés: Tegnap este háromféle munkát említettél. Az egyik, amikor a munka gyümölcsére vágyunk, ez karma-
jóga. A másik, ha úgy látjuk, hogy kötelességbõl kell végeznünk a munkánkat, ez is karma-jóga. A harmadik pedig amikor Krisnának dolgozunk, az a bhakti-jóga.

Válasz: Igen, ez Krisnát akarja kielégíteni.

Kérdés: Mennyire veszélyes az, hogy én például csak a munkát szoktam látni, és abban merülök el, mert nekem nagyon nehéz Krisnát látni?

Válasz: Itt nem arról van szó, hogy valaki nem merül el a szolgálatában, a munkájában, hanem arról, hogy mi a munkavégzés motivációja. Az az, hogy szeretném elégedetté tenni Krisnát, a lelki tanítómesteremet. Azért csinálom ezt, mert értem Sríla Prabhupáda és Csétanja Maháprabhu misszióját.

A kötelességbõl végzett munka azt jelenti, hogy „az apukám farmer volt, az õ apja is, meg az ükapám is az volt. Én is farmer vagyok, ez a munkám. Nem annyira az eredményhez ragaszkodom, inkább csak ehhez a munkához, mert a véremben van, az eredményt pedig Krisnának ajánlom. Ez jó is, de az én szívem nem Krisna, hanem inkább a munka oldalán van, mert még egy kis odaadásom sincs, hogy szeretném Krisnát elégedetté tenni, csak tudom, hogy köteles vagyok ajánlani Neki valamit.” Prabhupáda a Bhagavad-gítában ezt a kétféle karma-jógát egyaránt odaadó szolgálatnak hívja, mivel ha valaki helyesen gyakorolja ezt a kétféle munkát, akkor megfelelõ irányítás alatt abból odaadó szolgálat lesz. Vagy azért, mert ott van az a felfogás, hogy Krisnát kell elégedetté tenni. Így a szakama-karma-jógát és niskáma-karma-jógát lehet úgy látni, mint egy olyan odaadó szolgálat, ami anyagi vágyakkal keveredik. Nem tiszta, nem uttama-bhakti, hanem kevert, misra-bhakti. Dzsnyánával vagy karmával keveredik, de jó, mert elismeri Krisna helyzetét, s hogy Õt kell kielégíteni - de más módon próbálja csinálni.

Forrás: H.D.G. Srila Sivaráma Szwámí Mahárádzsa, Új-Vradzsadháma, 1995. augusztus 9.,  Srímad Bhágavatam 2.5.37

Ez a kiadvány Õ Isteni Kegyelme Sríla Sivarama Swámi Mahárádzsa Krisna-völgyben adott, 1995 júliusában és augusztusában elhangzott elõadásainak anyagát tartalmazza. Mivel az elõadások élõszóban hangzottak el, a szövegek nyilvánvalóan az élõ beszéd sajátosságait hordozzák magukon. Bízunk benne, hogy az elõadások anyaga így is könnyen követhetõ és élvezetes lesz a tisztelt olvasók számára. A Szerkesztõk