A varnásrama célja

A varnásrama tehát az emberi társadalom felépítésének eredeti rendszere, amelyet Krisna hozott létre azzal a céllal, hogy a társadalomban élõ minden emberi lény – foglalkozásra, vallásra és származásra való tekintet nélkül – lelki nevelést kapjon, békésen ápolhassa Isten-tudatát, és elérhesse az emberi élet legmagasabb rendű célját: a vallás elveit követve feléleszthesse magában az Isten iránti szeretetet. Az ember e szeretet által válik alkalmassá arra, hogy élete végén elhagyja ezt a mulandó és szenvedéssel teli anyagi világot (6) , és visszamenjen eredeti otthonába Istenhez, az örök boldogsággal teli lelki világba.

Krisna a dharma-sásztrákban a társadalom tagjainak képzésére vonatkozó alapelveket is megadja, melynek révén az emberi lényeket fel lehet emelni a csupán evésre, alvásra, szaporodásra és védekezésre irányuló állati lét szintjérõl.

A varnásramában valóban érvényesül a társadalmi egyenlõség eszméje – amelyet sem a kapitalizmusban, sem a kommunizmusban nem sikerült megvalósítani –, ez azonban nem anyagi, hanem lelki, tehát lényegi egyenlõséget jelent. Krisna tudományán művelõdve ugyanis a társadalom minden tagja egyenlõ lehetõséget kap arra, hogy véget vessen az anyagi élet szenvedéseinek azzal, hogy élete végén visszatér Isten birodalmába, az élõlények eredeti otthonába.

Forrás: Mahárání déví dászí - Tattva, Budapest, 2005 - Varnásarama-dharma: a védikus társadalom alapelvei  és működése, részlet

Lábjegyzet:

(6) Srímad-Bhágavatam 3.6.30-33