A varnásrama teremtésének folyamata
A varnásrama teremtésének folyamatát és az egyes varnák kötelességeit a Srímad- Bhágavatam írja le (7)
mukható ’vartata brahma purúsaszja kurúdvaha
jasz túnmukhatvád varnánám mukhjó ’bhúd bráhmanó guruh
báhubhjó ’vartata ksatram ksatrijasz tad anuvratah
jó dzsátasz trájaté varnán paurusah kantaka-ksatát
visó ’vartanta taszjórvór lóka-vrittikarír vibhóh
vaisjasz tad-udbhavó vártám nrinám yah szamavartajat
padbhjám bhagavató dzsadzsnyé susrúsá dharma-sziddhajé
tasjám dzsátah purá súdró yad-vrittjá tusjaté harih
„Óh, Kuru-dinasztia vezére! A védikus bölcsesség a virát, a gigantikus forma szájából nyilvánult meg. Akik vonzódnak e védikus tudományhoz, azokat bráhmanáknak hívják, és természetükbõl adódóan õk a társadalom rendjeinek tanítói és lelki tanítómesterei. Ezek után a gigantikus virát -forma karjából kialakult a védelem ereje, és ehhez az erõhöz kapcsolódva létrejöttek a ksatriják is, követve azt a ksatrija elvet, hogy megvédelmezik a társadalmat a tolvajok és gonosztevõk háborításától. Az Úr gigantikus formájának combjából jött létre minden ember megélhetésének módja, azaz a gabonatermesztés és a gabona szétosztása a pradzsák között. Azokat a kereskedõket, akik ezt a feladatot végzik, vaisjáknak hívják. Ezek után az Istenség Személyisége lábából a vallásos szertartások tökéletesítése érdekében megnyilvánult a szolgálat. A lábakon a súdrák kaptak helyet, akik szolgálatukkal teszik elégedetté az Urat.”
A varnásramát tehát Krisna, az Istenség Legfelsõbb Személyisége teremtette saját kozmikus, vagyis az anyagi világban, anyagi formában megnyilvánuló testébõl. (8)
Ebbõl több lényeges következtetés adódik:
– mivel a varnásramát Isten maga hozta létre, az szent, és emberi akarattal megváltoztathatatlan, kvázi kötelezõ az emberi lények számára;
– mivel Isten gigantikus anyagi testébõl – virát-rúpájából – teremtette a varnásramát, az mindaddig fennáll, ameddig az anyagi teremtés; emberi léptékkel mérve tehát örökké létezik;
– mivel Isten anyagi testébõl teremtette, ezért maga a varnásrama anyagi jelenség, így önmagában, valódi odaadás nélkül nem alkalmas arra, hogy visszavezesse az embereket a lelki világba;
– mivel Isten saját testrészeibõl teremtette az egyes osztályokat, a közöttük lévő kapcsolat hasonlít a testrészek közötti viszonyhoz.
Forrás: Mahárání déví dászí - Tattva, Budapest, 2005 - Varnásarama-dharma: a védikus társadalom alapelvei és működése, részlet
Lábjegyzet:
(7) Srímad-Bhágavatam 3.6.30-33
(8) Lásd még Bhagavad-gítá 11. fejezet